Cím: Fogyókúra

Írta: A. Chris

Készült: 2004. augusztus 22., Bp.

Tartalom: Dudley Dursley apró játékai a szünidõben, avagy új megközelítése annak, miért is utálja Harry egyetlen élõ rokonait.

Figyelmeztetés: Kizárólag 18 éven felülieknek (NC-17)! Sokak ízlését sértõ párosítás. Megjegyzés#1: tudom, hogy ez az írás nagy vihart fog keverni, mint annak idején a Vércseppek a padlón is megetette. Ez nem érdekel. Én láttam fantáziát az ötletben (ami mellesleg Marlenem-et illeti), így megírtam. Véleménynyilvánítás és/vagy kritika érdekel, anyázás nem. Légy elég felnõtt ahhoz, hogy belásd a nyílt erotika és a pornográfia közti különbséget – vagy zárd be a dokumentumot. MOST. Megjegyzés#2: A történet kissé AU, abból a szempontból, hogy Dudley elvileg fél az ötödik kötet utáni nyáron Harrytõl. De itt nem. ^_^

Lektor: Kíra

Ajánlás: asd-nek

Köszönet: Marlenem-nek az ötletért

Furcsa érzés volt rádöbbenni, hogy így tudok nézni egy másik férfira. Nem rossz, nem természetellenes, csak furcsa. Apa megölne, ha tudná, de hát megölne a cigiért, a fûért vagy a piáért is. Eggyel több, vagy kevesebb - mit számít?
Csak fekszem az ágyban, és a tegnap délutánra gondolok: Gordonnál voltam, ott kellett volna találkoznunk, négykor. Elõbb érkeztem, mert tudtam, hogy van egy kis dugi pia a konyhaszekrényben és nem akartam adni a többieknek. Nyitva volt az ajtó, én meg azt hittem, már nincs otthon a család, sz’al bementem, és elkezdtem Gordon után kiabálni. Nem válaszolt, én meg keresni kezdtem. És akkor… Benyitottam a szobájába. Az ágyon feküdt, a bátyja rajta… Szexeltek… Olyan vadul, olyan élettel telien… Nõvel így nem lehet együttlenni. Ilyen… férfiasan…
Teljesen lebénultam. Csak álltam ott, néztem õket, néztem, ahogy Gordont megerõszakolja a testvére; hallgattam, ahogy sikít és zokog, és éreztem, ahogy egyre keményebb és keményebb leszek, hogy lány így nem tudna hatni rám… Ott az ajtóban elégítettem ki magam, és nem érdekelt annak az idétlen Dominicnak az az önelégült vigyora… Nem érdekelt. A helyében akartam lenni!
Ahogy rágondolok, egyre erõsebben tör rám a vágy… Egek, a jobb kezembe már görcs állt tegnap óta… Ki kell találnom valami megoldást… Valami hathatósabbat, ami kielégít, legalább néhány órára! Ha legalább Gordon itt lenne, de persze tegnap óta színét se láttam! Ó, hogy a fene essen bele!
Várjunk csak! Itt van Potter. Hát persze, hogy itt van, itt lakik. És én sokkal erõsebb vagyok nála. Sokkal!
De még mennyivel! Én Nagy Dé vagyok!
Várjunk… Nem, nem lehet… A végén még elvarázsol... Igen… Hiszen veszélyes, és…
Ácsi! Nem is varázsolhat! Nem bizony, nem varázsolhat! És… És… Úgy kéne csinálni, hogy ne emlékezzen… Nem ébresztjük fel… Nem ébresztjük fel és kész, meg van oldva!
Átlopózom a szomszéd szobába… Zár rég nincs rajta, asszem, hat évesen szedtem szét. Alszik… Igen, elég mélyen alszik… Ó, ez a nyugodt légzés tetszik nekem! Nemsokára sikítani is fog… Igen, sikítani és alattam vonaglani… De nem, azt nem lehet! Apa meghallaná… Akkor… Hmmm… Nézzük ezt a halom kacatot… Átkutatjuk szépen, és itt is egy darab rongy! Igen, ez jó lesz! Egy darab rongy! Nagy Dé, te zseni vagy! Csak nem szabad, hogy kiköpje… Igen, jó szorosan oda kell kötni egy másik ronggyal… Már kész is. Kész a szülõbiztos terep, kész bizony!
Na, akkor most levesszük ezt a pizsamanadrágot… Meg is van. A többi nem számít, minek szórakozni vele? Jó, akkor leszedjük az övét is. Meg is vagyunk. Remélem, elbír ez az ágy… Eddig nem történt baj, ó, és egyre keményebb vagyok. Helyes, helyes. Azért rásegítek… Így ni… Ó, igen, csak úgy, mint Dominic! Erõsen, keményen, férfiasan!
Hát ez szûk. De még milyen szûk! És milyen forró… És… Ah, ez valami mennyei!
Már fel is ébredt, helyes, helyes… Nyög, vonaglik… Asszem, fájnak neki ezek az egyre erõsebb és erõsebb lökések… Igen, fájjanak csak!
De várjunk… Így nagyon hamar vége lesz… Túl hamar. Lassítani kéne. Így, meg is van. Ezt nem bírom sokáig… És nem okoz elég fájdalmat… Mindjárt vége, de nem érdekel, már nem… Vége van… Istenem, ez valami csodás volt…
Mintha zokogna alattam ez a nyamvadt patkány… Ó, igen… Ezt öröm látni, esküszöm, mindjárt végigcsinálom újra... Már érzem is, hogy újra akarom… Ezúttal lassabb lesz, és gyötrelmesebb… A feneke csupa vér… Ez igazán izgató… Mindjárt elmegyek újra, és akkor igazán dühös leszek… De nem… Kibírom! Elvégre mégiscsak én vagyok Nagy Dé, vagy mi az ördög!
Újra mozogni kezdek, már nem olyan furcsa, mint elõször volt. Potter teste olyan nyeszlett, nem is nagyon látszik rajta, hogy fiú. Azért ma éjszakára megfelel.
Legalább öt percig tart. Igen, most büszke lehetek magamra. Abszolút büszke. És még jobb volt, mint az elõzõ… Igazán kitettél magadért Potter, még el is ájultál. Helyes, helyes. Akkor én megyek is.
Egy pizsamanadrág rendel. Ó, nagyon okos voltam, mindkettõt jó messze tettem le az ágytól. Hmmm… Le kéne törölni róla a vért. Na, egye fene, ennyit megérdemel a kisféreg. Ezek a rongyok jók. Pfuj, hogy összenyálazta õket… Kész szerencse, hogy nem valami fontosabbat tettem a szájába… Na de majd egyszer azt is kipróbálom.
Kéne enni valamit.
A konyhában kidobom a rongyokat, aztán kerítek valamit. Mit lehet enni szeretkezés után? Asszem, valami kevésbé hizlaló kéne, a szex állítólag jó fogyókúra.

Vége