Remus/Harry �r�sok

C�m: Fizets�g

�rta: Fircorwen

Le�r�s: Egy v�rfarkas mindennek megk�ri az �r�t…

Figyelmeztet�s: Csak 18 �ven fel�lieknek (NC-17)!

Megjegyz�s: A t�rt�net inspir�l�ja „dr�gaj�” t�ritan�rom �s a misztikus t�riszert�r, a „black shadow z�rka”... :)

 - Besz�lni akart velem, Lupin professzor? – l�pett be a szert�r ajtaj�n a kiss� fesz�lt Harry. Furcs�llta, hogy Lupin ilyen k�s�n akar besz�lni vele. F�leg, hogy ma m�r tal�lkoztak egyszer. Mi�rt nem mondta el akkor?

 - �, szervusz! – n�zett fel az �r�asztal�r�l a v�rfarkas. – Gyere csak beljebb!

Amint Harry becsukta maga m�g�tt az ajt�t, a Lupin fogta a p�lc�j�t, �s egy „Colloportus!”-szal bez�rta azt.

 - Professzor, ezt mi…?

 - Nyugalom, Harry, csak nem szeretn�m, ha b�rki is megzavarna minket. – mosolygott a tan�r. – Bizalmas dologr�l szeren�k veled. �lj le, k�rlek!

 - M�gis… mir�l lenne sz�? – �lt le zavartan Potter.

 - A mag�n�r�kr�l… - folytatta Lupin. – Tudom, hogy nem k�rtem eddig �rt�k semmit, de…

 - Fizessem ki az �r�kat? – n�zett r� meglepetten a fi�.

 - Ugyan, dehogy! Csak egy kis sz�vess�get szeretn�k k�rni �rt�k…

 - Professzor…

 - Ne f�lj, Harry! – mosolygott kedvesen Lupin, �s kacsintott.– Nem nagy dologr�l van sz�. Az ap�d is megtette ezt nekem n�h�nyszor…

 - Igaz�n? – k�rdezte kicsit megnyugodva Harry.

 - Igen! �s most k�rlek, v�rj egy p�r percet! – �llt fel vigyorogva az asztalt�l, amjd kisunnyogott az egyik oldals� ajt�n.

Harry m�g mindig nem �rtette, hogy mir�l lehet sz�. Mif�le sz�vess�get tudna � tenni egy professzornak? �s minek ez a titkol�z�s. Azt�n furcsa zajokat hallott am�g�l az ajt� m�g�l, ami az el�bb Remus t�vozott: cipz�rh�zkod�st, ruhasuhog�st, �s mintha valaki egy habver�t kapcsolt volna be… Ekkor m�r kezdett nyugtalankodni. Vajon mire k�sz�l Lupin?

Azt�n kiny�lt az ajt�. A keletkez� huzat elf�jta a szert�rban vil�g�t� egyetlen gyerty�t, �s s�t�ts�g borult a helyis�gre, csak az ablakon kereszt�l sz�r�d�tt be n�mi holdf�ny.

 - Harry… - hallotta meg a fi� a v�rfarkas k�jes hangj�t.

Az ajt� fel� n�zett, �s megl�tta Lupint. Meztlen volt, egyik kez�ben a p�lc�j�t tartotta, a m�sikban pedig egy akkora vibr�tort, hogy Potteren v�gigfutott a hideg. Ekkor �rtette meg, hogy mib�l is �llhat az a sz�vess�g, �s menek�l�re fogta a dolgot. Odaugrott a bej�rati ajt�hoz, de azt massz�van tartotta az ajt�z�r� var�zs. Ekkor kiab�lni kezdett.

 - Ne strap�ld magad, fiam… - nevetett egyet Lupin. – Hangszigeteltem a termet…

Harry �gy �rezte, hogy a sz�ve mindj�rt kiugrik a hely�r�l. M�r b�nta, hogy a var�zsp�lc�j�t, nem hozta mag�val.

 - Ne f�lj, Harry! – vigyorgott Remus. – Nem fog f�jni…annyira…

Majd ugyanebben a pillanatban el�reszegezte a p�lc�j�t, �s egy „Imperio!” csataki�lt�ssal megindult Harry fel�, aki ekkor m�r nem tudta ir�ny�tani az akarat�t.

 - Milyen szerencse, hogy a s�t�t var�zslatok kiv�d�s�t tan�tom… - kezdte ked�lyesen Lupin, mik�zben megsimogatta Potter fej�t. – Enged�lyt k�rtem, hogy a h�ten haszn�lhassam ezt az �tkot, �s megtan�tsam ennek a kiv�d�s�t. Eg�sz h�ten… Ugye tudod, mit jelent ez, Harry?

Harry nagyon is tudta, b�r ne tudta volna!

 - De most hagyjuk a r�szleteket… - s�hajtotta a professzor. – T�rdre!

Harry engedelmeskedett, k�ptelen volt ellen�llni az �toknak.

 - �s most… Tudod a dolgod! – vigyorgott Lupin.

Harry megpr�b�lt k�zdeni, de hasztalan. Keze �nk�ntelen�l megindult a professzor k�kadt farka fel�.

 - Gyer�nk, fiam! – b�ztatta amaz. – Ne okozz nekem csal�d�st!

Harry majdnem el�jult az undort�l, de nem tehetett m�st, megfogta a v�rfarkas l�cs�t, �s h�zogatni kezdte rajta a kez�t. Nem kellett sok, �s a r�d k�kem�nny� merevedett a fi� mark�ban.

 - J�l van, Harry… - d�nny�gte a f�rfi. – Most haszn�ld a sz�dat is…

Harry nyelt egy nagyot, �s az undort�l remevge bekapta a farkat. Szopogatni kezdte, mintha csak egy finom, epres nyal�ka lett volna a sz�j�ban. K�rbecir�gatta a nyelv�vel, finoman v�gigh�zta rajta a fogait, k�zben megmarkolta a k�t lankadt toj�st is, �s massz�rozni kezdte.

 - Ahhhh, ez az! – ny�gte k�jesen Lupin. – Jobban csin�lod, mint ap�d!

Potter egyre nagyobb �lvezettel szopott, am�g Remus r� nem parancsolt, hogy hagyja abba.

 - Most pedig vetk�zz! – utas�totta a fi�t, aki k�sleked�s n�lk�l ledob�lta mag�r�l a ruh�it.

Lupin n�h�ny pillanatig huncut tekintettel n�zte a puc�r Harry-t, majd a kez�be nyomta a z�mm�g� vibr�tort:

 - Dugd fel!

Harry n�gyk�zl�bra ereszkedett, amjd megtette, amire a tan�r utas�totta: szinte t�vig felnyomta a rezg� m�brokit. Felord�tott a f�jdalomt�l, mert az eszk�zt nem az � sz�k lyuk�ra m�retezt�k... hanem minimum egy l�nak.

 - Gyer�nk, gyer�nk! – lihegte Remus a saj�t fark�t massz�rozva. – �lvezd!

Harry fogta a vibr�tort, kih�zta, majd �jra bedugta. K�zben m�r sik�tott a f�jdalomt�l, de k�ptelen volt abbahagyni.

 - El�g! – sz�lt r� Lupin p�r perc m�lva. Odas�t�lt hozz�, elhaj�totta a vibr�tort, majd let�rdelt, �s beledugta a l�ktet� fark�t Harry kicsit v�res �nusz�ba.

 - Kit�gult�l… - mondta rosszall�an. – De sebaj…

Vagy t�z percig d�m�ck�lte a fi�t, k�zben hatalmasakat s�zott a segg�re, �s ext�zisban h�r�gte, hogy „�lvezd! �lvezd!”. �s Harry nem tehetett m�st: �lvezte…

A fi� sz�m�ra �r�knak t�nt, mire a professzor v�gre eljutott az orgazmusig, �s �gy telel�tte az elk�nzott lyukat, hogy az t�lcsordult, �s a padl�ra cs�p�g�tt bel�le a ragacsos nedv.

Lupin el�gedetten fel�llt, �s utas�totta a k�nnyez� fi�t, hogy �lt�zz�n fel.

 - Err�l nem fogsz besz�lni senkinek! – adta ki az �jabb parancsot. – Most pedig menj a szob�dba! Holnap ugyanitt, ugyanekkor….

V�ge