Regulus/Sirius fordítások

Cím: A virrasztás

Szerző: angel_wicked

Fordította: Nigella

Korhatár: 18 éven aluliaknak nem ajánlott (NC-17)! Nekrofilia, vérfertőzés.

Történet: Sirius virraszt az öccse koporsója mellett...

A fordító megjegyzése: Nem szó szerinti fordítás, hanem magyarított, értelmes mondatokból áll. ;)

Regulus halálhíre jobban megrázta Siriust a vártnál. Meglátogatta az öccsét a családi
mauzóleumban, ahová felravatalozták és és gyengéden megsimogatta a jeges arcot.

"Hé, kicsikém... egyszer megígértem, hogy megvédelmezlek, de nem voltam az oldaladon,
amikor kellett volna... a saját fajtád gyilkolt meg... olyan gyáván... oly feleslegesen."

"Szeretlek! Tudod mit? Mindig is így volt! Akkor is, tudod, amikor gyerekek voltunk...
fivérek, majd barátok... és aztán szeretők..."

"Aztán a mardekáros haverjaid bevégezték anyánk mesterkedéseit és meggyőztek róla,
hogy egy gané vagyok és nem érdemlem meg a figyelmedet vagy a szeretetedet... Követted
őket és semmibe vettél... mindig, amikor meg akartalak érinteni, elhúzódtál és szép ezüstös
szemeid csak gyűlöletet tartogtattak nekem-a testvérednek."

"Jól emlékszem a kapcsolatunk boldog időszakára... az éjszakákra, amikor beszöktél a
szobámba és a takaróm alá... Minden éjjel türelmetlenül vártam a jöveteledre és hogy újra
cirógathassan a puha bőröd és a selymes hajad..."

"Szerettem szeretkezni veled... számomra ez sohasem csak baszás volt, hanem igaz
szerelem!"

"Talán teljesítenem kellett volna a kívánságodat-legalább egyszer... de a büszkeségem túl nagy
volt és nem engedetem, hogy úgy hatolj a testembe, ahogy én hatoltam a tiédbe..."

"Ez talán megszilárdította volna a szerelmünket...talán egymás mellett kellett volna állnunk
éppen a Roxfortban... Mindig azt gondoltad, hogy én nem szeretlek annyira, mint amennyire
te szerettél engem... Azt gondoltad, csak játszottam veled és kihasználtalak..."

"Ez az én hibám! Soha nem mutattam ki, mennyire szerettelek... Nem védtelek úgy, ahogy
kellett volna!"

"Kérlek, bocsáss meg, fivérem... Kijavítom... Megmutatom neked, mennyit jelentesz
számomra."

"Látod..? Kigombolom a nadrágom és felkészítem magam... csakis neked... Tudom mennyire
szeretted nézni, ahogy magamhoz nyúlok... Gyerünk, segítek neked levetkőzni... éppen olyan
kemény vagy, mint én, ezt szeretem..."

"Látod...? Az öledbe ülök és érzeeed? Végre bennem vagy... oh, istenem... soha nem
gondoltam volna, hogy ilyen jó érzés... a kemény farkad dörzsöli a prosztatám... nagyon jó
érzés... kurvára jó, Regulus!"

"Mostmár minden rendben lesz... mélyen bennem vagy és baszol... mostmár boldog vagy...és
újra szeretsz engem."

"Nagyon szeretlek és mostmár minden jó újra.. Istenem, nagyon jóóóh... REGULUS!"

Lehajolt az öcséhez és gyengéden megcsókolta az ajkait. "Szeretlek öcsikém. Nagyon
szeretlek..."

A következő reggel, amikor a gondnok belépett, értesítette a gyógyítókat, mert a
koporsóban egy élő ember feküdt, aki a tetemet ölelgette.

Sirius a Szt. Mungóba került néhány hónapra és hiányzott a testvére temetéséről, akit
a halálfalók gyilkoltak meg.

Vége

A szerző megjegyzése: Nem tudom, hogy lehetséges-e, hogy egy halott farka kemény
legyen, de ha találkozok egy nekrofillal, megkérdem tőle, ígérem! De hahó, ez egy fic
és az én fantáziámban minden lehetséges, remélem a tiédben is.