Piton/Sirius �r�sok II.

C�m: Az �sz sem tart �r�kk�

Szerzõ: Dina

Korhat�r: K�vetkez� m�sorunk megtekint�se 16 �ven aluli n�z�ink sz�m�ra nem aj�nlott (R).

Le�r�s: A r�gi j�l bev�lt recept: fogj k�t embert, akik ki nem �llhatj�k egym�st, z�rd �ket �ssze, majd t�lad felr�zva, nem keverve. Dumbledore utas�t�s�ra Piton visszahozza Siriust a F�tyol m�g�l, de a haza�ton valami k�zbej�n.

Megjegyz�s: K�sz�lt a Fanfic_hu-n ki�rt 12 H�nap Kih�v�sra. Helyenk�nt m�g siker�lt is betartanom a szab�lyokat. A maximum 10 oldal hossz helyett 25 lett, de legal�bb k�telez� 12 sz�t belef�ztem: ezeket kiemel�ssel jeleztem
Az id�zet a t�rt�net v�g�n Guns N’ Roses zseni�lis sz�m�b�l, a November Rainb�l van.

Sirius lassan kinyitotta a szem�t �s k�r�ln�zett. Sz�rke, k�d�s t�jat l�tott, �s valamif�le boz�tost maga el�tt, alig kivehet�en. M�s k�r�lm�nyek k�z�tt a l�tv�ny elb�tortalan�t� lett volna, de Siriusnak semmi nem lehetett volna gy�ny�r�bb.

-Megcsin�ltuk! Hihetetlen de megcsin�ltuk!

-El vagyok ragadtatva. -j�tt a komor v�lasz n�mileg al�la. –Az�rt megtenn�d, hogy lesz�llsz r�lam? A ves�mben t�rdelsz �s meglehet�sen neh�z vagy egy f�l �ve halott emberhez k�pest. Nem kellett volna dehidrat�l�dnod vagy m�g ink�bb sz�pen elrohadnod, mint minden m�s tisztess�ges embernek?

-Bocs, Piton. -Mondta Sirius vigyorogva �s lekecmergett az egy�bk�nt is meglehet�sen csontos tan�rr�l. –Hol vagyunk? A t�jb�l �t�lve valahol a Tiltott Rengeteg sz�l�n. A j� �reg Britannia �s az � id�j�r�sa. El sem tudom mondani, hogy hi�nyzott. Na merre van Roxfort?- fordult a m�sik var�zsl�hoz, aki valamif�le ir�nyt�t n�zegetett homlokr�ncolva.

-Nem tudom. �gy t�nik…-Piton elhallgatott �s m�g a szok�sosn�l is savany�bb lett az arckifejez�se. Sirius nem gondolta volna, hogy ez lehets�ges.

-Mi? Add ide azt az iz�t, te pancser! – Megpr�b�lta kivenni a szerkenty�t Piton kez�b�l, de � elr�ntotta azt el�le. A kamp�s orr� f�rfi felh�zta v�llait �s elfordult, majdhogynem begub�zva �nmag�ba, csak hogy Sirius ne f�rhessen hozz� a kincs�hez. Pont olyan vagy, gondolta Sirius, mint h�szon…ak�rh�ny �ve. Semmit sem v�ltozt�l. Piton akkor is mindig ezt a testtart�st vette fel, amikor B�jitalb�l vagy S�t�t Var�zsl�sok Kiv�d�s�b�l dolgozatot �rtak, hogy m�g v�letlen�l se l�ssa meg senki (na j�, Sirius) amit �rt.

-Gyer�nk m�r, Pip�gyusz, szeml�tom�st nem �rtesz hozz�. Add ide sz�pen…

-Black…

-…Black b�csinak, � sokkal okosabb n�lad…

-Black…

-…majd � megoldja a probl�m�t…

-Black, tudom, hogy nehezedre esik, de befogn�d egy percre? Baj van.

-A szerkezettel? -k�rdezte Sirius, aki v�gre felfogta a m�sik hangj�ban rejl� aggodalmat.

-Nem, �gy t�nik nem. -mondta komoran Piton. –Azzal, ahol vagyunk. Pontosabban azzal, ahol nem.

-Mi? -K�rdezte Sirius, most m�r teljesen megzavarodva. -Nem vagyunk otthon? Nem vagyunk Sk�ci�ban? Pedig az id�j�r�s…

-Otthon Augusztus v�ge van, ez az id� pedig tal�n Okt�ber v�gi, de nem ez a l�nyeg. Nem vagyunk otthon, mint…�gy t�nik nem a mi… A T�jol� szerint…�s �gy t�nik semmi baja…sz�val a T�jol� szerint nem a mi l�ts�kunkon vagyunk

/*/*/*/

-Mi van? –ny�gte ki Sirius, amikor megtal�lta v�gre a hangj�t.

Piton fels�hajtott, mint aki egy idi�t�nak kell, hogy magyar�zzon �s Sirius orra al� tolta a T�jol�t.

-N�zd! -parancsolta.

A T�jol� �gy k�zelr�l egy teny�r nagys�g� obszidi�n lapnak bizonyult, rajta foszforeszk�l� z�ld bet�kkel a k�vetkez� feliratok: F�tyol, F�ld �s M�shol. A szerkezet mutat�ja pedig hat�rozottan a legutols�ra mutatott.

-Rendben. –Sirius lassan kif�jta a leveg�t �s igyekezett nyugodt maradni. –Mi lenne, ha egyszer�en tov�bb…teleport�ln�nk innen, vagy mit is csin�l ez a vacak.

Cs�nd. Piton visszah�zta a t�jol�t �s �gy t�nt elmer�l a tanulm�nyoz�s�ban.

-Piton? -Sirius zavartan hallotta, ahogy hangja v�szesen megemelkedik a m�sodik sz�tagon.

A m�sik fekete szemei idegesen Siriusra villantak, majd a T�jol�ra, �s vissza Siriusra.

-�n…-kezdte- nem igaz�n tudom…- a szavak lassan �s f�jdalmasan j�ttek, mintha fog�t h�zn�k. Sirius felk�sz�lt a legrosszabbra. –�n nem tudom, hogyan kell haszn�lni. -Nem. Mint kider�lt, m�gsem k�sz�lt fel a legrosszabbra.

-Mi van? -ki�ltott fel Sirius. -Te seggfej, te Mardek�ros barom, mit akarsz ezzel…

-Vigy�zz a sz�dra, te korcs! –�gy t�nt az ordib�l�s visszahozta a megszokott, arrog�ns Pitont. –Hogy mersz ilyen hangon besz�lni velem?

-M�g neked �ll feljebb, te nyeszlett kis mitugr�sz? Nem is Dumbledore k�ld�tt, mi? Mindig is igazi kis Hal�lfal� volt�l �s az is maradt�l, nem igaz?

K�t l�p�s �s Sirius m�ris Piton el�tt �llt. A m�sik kih�zta mag�t b�r m�g �gy is vagy f�l fejjel alacsonyabb maradt a volt Griffend�lesn�l. Sirius l�tta ahogy a p�lc�j��rt ny�l, �s mivel a saj�tj�val fogalma sem volt, hogy mi t�rt�nt egyszer�en megragadta r�gi ellenfele csukl�j�t. Piton reakci�ja erre az volt, hogy a m�sik kez�vel er�sen mellkason tasz�totta Siriust, aki –legnagyobb meglepet�s�re- p�r l�p�st h�trat�ntorodott. Vagy Pip�gyusz j�r gy�rni, gondolta mag�ban, vagy te gyeng�lt�l nagyon le, Sirius �regfi�. De most nem ez sz�m�t.
Sirius megr�zta a fej�t, igyekezve megtiszt�tani azt a f�l�s gondolatokt�l. Nem fogja Piton megszerezni a kezdem�nyez�st a harcban. Sirius elmorogta az anim�gus var�zsig�t mag�ban…�s NEM v�ltozott kuty�v�.

D�bbentem kapta fel a fej�t, �pp id�ben, hogy l�ssa Piton eleg�ns p�lcasuhogtat�s�t, hallja az �tkot. Ez f�jni fog, gondolta �s becsukta a szem�t. De nem t�rt�nt semmi.

�jra Pitonra n�zett h�t, aki hitetlenkedve b�mult a p�lc�j�ra. Miel�tt azonban Sirius megsz�lalhatott volna, �jra megsuhogtatta azt, ez�ttal egy egyszer� „Petrificus Totalus” k�s�ret�ben. Ez�ttal is eredm�ny n�lk�l.
Sirius �gy �rezte, hogy minden er� kiment a l�b�b�l. Le�lt-lerogyott a f�ldre �s onnan b�mult fel Pitonra.

-�gy l�tom, de jav�ts ki, ha t�vedn�k, hogy nagy szarban vagyunk.

/*/*/*/

-OK, mi lenne ha sz�pen elmondan�d az elej�t�l mi is t�rt�nt.

-Kezdetben volt a s�t�ts�g…

-Ha-ha. Bocs�ss meg de nem tudok most nevetni. Gyer�nk Piton.

-Mint m�r mondtam, Albus k�ld�tt, hogy kiszabad�tsalak. �gy gondolta, hogy m�gis �letben lehetsz �s...

-Mi�rt? Mi�rt t�ged k�ld�tt?

-Egyszer�…-Piton hangja elhalt. Zavartan f�szkel�d�tt. Sirius l�tta a r�ncokat a homlok�n, ahogy elgondolkodott a k�rd�sen. –Nem is tudom. -b�kte ki v�g�l. Amikor el��llt ezzel az idi�ta �tlettel �n nem akartam, elhiheted. T�lem ak�r �r�kre ott rohadhatt�l volna a F�tyol m�g�tt…

-Na ne! -horkantott fel Sirius. –Nem mondhatod komolyan, hogy nem hi�nyoztam volna, Piton.

-De Dumbledore megindokolta �s…akkor teljesen �rthet� �s logikus volt, de m�r valahogy nem eml�kszem a r�szletekre, csak arra, hogy beleegyeztem, hogy kimentelek…az a v�n, manipulat�v gennyl�da! �, hogy tehette….

-Nyugi kicsi Pitonka. A j� �reg Igazgat� m�r n�lad jobb embereket is r�szedett…

-�, fordulj fel, Black! -Piton fel�llt �s teljesen tal�lomra elindult.

-H�, hov� m�sz? -ki�ltott ut�na Sirius.

-El.- �s val�ban: a s�r� k�d m�r kezdte is elnyelni v�kony alakj�t.

Hirtelen f�lelem fogta el Siriust. Annyi id�t volt�l m�r egyed�l, hogy Pip�gyusz t�rsas�ga is vonz�? Elpuhult�l Sirius, szidta mag�t, de ez nem akad�lyozta meg a p�nikot abban, hogy lassan �tvegye az ir�ny�t�st a teste felett.

-Piton! -ord�totta bele a k�dbe, de nem �rkezett v�lasz. –Piton!- Sirius egy p�r l�p�st futott abba az ir�nyba, amerre a m�sik var�zsl� elt�nt, de �gy t�nt a t�dej�be nem jut el�g leveg�, pillanatokon bel�l meg kellett �llnia, zih�lva. –Piton!- ny�gte ki. A k�d �gy t�nt, m�g jobban megs�r�s�d�tt k�r�l�tte, m�r az orr�ig sem l�tott. Eg�sz s�t�t lett �s Sirius teljesen egyed�l volt. Ugyan ilyen volt a F�tyol m�g�tt is, tal�n soha ki sem jutott onnan, tal�n ez csak egyike volt az id�r�l id�re r�t�r� v�zi�knak…Sirius �rezte ahogy a hideg ellen�re test�t ellepi az izzadts�g. -Piton! -ord�tott fel �jra, �s ez�ttal �gy t�nt, mintha sikeresen �tv�ltozott volna, hangja jobban hasonl�tott kutyavon�t�sra, mint emberi hangra.

Azt�n Piton hirtelen ott volt, k�zvetlen�l az arca el�tt �s onnan sziszegte, hogy –Ne ord�ts m�r te barom, ki tudja mi les r�nk ezen az �tkozott helyen! –de ez nem sz�m�tott, hiszen Sirius nem volt egyed�l. An�lk�l, hogy belegondolt volna m�r �t is �lelte Pitont –�pp, hogy csak nem vetette mag�t a nyak�ba. Ujjai alatt �rezte a csontos v�llakat �s a zs�ros hajtincseket �s ez boldogs�ggal t�lt�tte el, hiszen a m�sik f�rfi nem is lehetett volna val�s�gosabb.

-Black? Black? Mi lenne ha elengedn�l?- Sirius hallotta a m�sik hangj�ban a d�bbenetet, �gy r�k�nyszer�ttette mag�t, hogy elengedje. H�tral�pett �s pr�b�lt term�szetes �s kifejez�stelen arcot v�gni –�gy gondolta a k�r�lm�nyekhez k�pest eg�sz j�l siker�lt. R�pillantott Pitonra, aki annyira komikusan hitetlenked� arcot v�gott, hogy Siriusnak az ajk�ba kellett harapnia, hogy el ne nevesse mag�t.

-Rendben van, -f�jta ki v�g�l Piton lassan a bent tartott leveg�t. –Azt hiszem, az a leghelyesebb, ha �gy teszek, mintha ez meg sem t�rt�nt volna. Igen. Sz�val szerintem tov�bb k�ne innen �llnunk. A T�jol�t Dumbledore ir�ny�tja valahogy, csak b�zhatunk benne, hogy r�j�n, hogy valami baj t�rt�nt �s kivisz majd minket innen valahogy. Addig viszont ak�r valami melegebb �s sz�razabb helyet is kereshetn�nk.

Sirius r�b�lintott erre. Most, hogy Piton megeml�tette t�nyleg f�zott (ami m�r �gy is min�s�gi ugr�s volt el�re, mivel a F�tyol m�g�tt nem �rzett semmit) �s mintha Piton eml�tett volna olyasmit, hogy Sk�ci�ban ny�r volt, �gy nyilv�n � sem a legmelegebb tal�rj�ban fesz�tett.

-Rendben. Merre menj�nk?

-A b�rmerre j� ir�nynak t�nik.

/*/*/*/

Egy darabig csendben l�pkedtek egym�s mellett. Sirius hamar elunta mag�t, de valahogy nem akar�dzott neki a t�r�keny b�k�t kock�ra tenni azzal, hogy sz�l Pitonhoz- az mindig veszeked�sbe torkollott, �s az m�g a jobbik eset volt.

R�ad�sul kezdett �hes is lenni, ami nem is volt csoda, ha j�l eml�kezett Piton valami olyasmit mondott, hogy f�l �vig volt a F�tyol m�g�tt, teh�t az�ta nem evett semmit. No meg azt�n a Miniszt�riumba sem �gy rontott be, hogy el�tte telet�mte mag�t. Ha tudta volna, mi k�vetkezik megvacsor�zott volna. Vagy ink�bb nem hagyta volna, hogy Bellatrix, az a kurva bel�kje arra az �tkozott helyre. Vagy tal�n hallgatnia kellett volna Pitonra, aki figyelmeztette, hogy ne… Sirius megr�zta a fej�t. Ugyan m�r, mif�le gondolatok ezek? Honnan tudhatta volna hogy a gy�va kis Pip�gyusz kiv�telesen igazat besz�l? Harry biztos…

-Merlinre! Harry!- torpant meg hirtelen.

-Mi van?- fordult fel� a gondolataib�l kiz�kkentett Piton.

-Harry! Mi van Harryvel?

-Biztos�thatlak, hogy a kis Potter –Piton csak �gy k�pte a nevet- �l �s virul.

-Hogy fogadta…-Sirius t�tov�zott –hogy elt�ntem?

-�gy �rted, azt, hogy meghalt�l? H�t hogy csak egy valamit eml�tsek, lerombolta Albus irod�j�t a kis taknyos, arr�l nem is besz�lve…

Egy nem is annyira a t�volb�l felhangz� �v�lt�s szak�totta f�lbe. A k�p f�rfi egy emberk�nt p�rd�lt meg a hang forr�s�t keresve, de a s�r� k�d�n �t nem l�ttak semmit.

-Na j�- mondta lassan Sirius –ez nem hangzott t�l b�ztat�an.

-T�nj�nk el innen –�rtett egyet a v�ltozatoss�g kedv��rt Piton –miel�tt m�g forr� lesz a l�bunk alatt a talaj. �gy hangzott, mintha valamif�le farkas lett volna. Mivel az ilyeneknek te vagy a szak�rt�je, mi a javaslatod?

-Ehh, mondjuk rohanjunk egyre sz�k�l� k�r�kben k�rbe-k�rbe, fejhangon sik�tozva?

Piton vetett r� egy gyilkos pillant�st, ami alig pal�stolta az idegess�g�t.

-Keress�nk mened�ket. -javasolta Sirius �tlete helyett, b�r ez nem sokkal t�nt �rtelmesebbnek, mivel eddig n�mi gy�r boz�toson k�v�l m�s lehets�ges b�v�helyet nem l�ttak.

Innent�l sokkal gyorsabb temp�ban haladtak. Sirius v�kony tal�rja ellen�re is kimelegedett. A k�s�rteties vony�t�s t�bbsz�r is felhangzott, a k�t r�m�lt var�zsl�nak �gy t�nt egyre k�zelebbr�l. Neh�z lett volna megsaccolni mennyi id� telt el. A t�j lassan v�ltozott. El�sz�r a boz�tos v�lt s�r�bb�, arra k�nyszer�tve �ket, hogy k�vess�k a –ki tudja mi �ltal kij�rt- �sv�nyt, majd f�k is egyre gyakrabban t�ntek fel, �s a k�t f�rfi egyre gyakrabban botlott meg az aljn�v�nyzetben megb�v� ki�ll� gy�kerekben. Nem nagyon sz�ltak egym�shoz, egy k�t „vigy�zz hova l�psz” -t�l �s „ne kapaszkodj bel�m te barom, csak elr�ntasz engem is”-t�l eltekintve. V�g�l nagy megk�nnyebb�l�s�kre a k�d oszlani kezdett �s az �gen egyre f�nyesebben ragyogott egy k�l�n�sen k�k f�ny� nap, amely k�s�rteties f�nybe vonta az egyre buj�bb t�jat –�s minden k�ts�get eloszlatott, hogy nem a f�ld�n j�rnak. A talaj egyre meredekebb sz�gben elkezdett emelkedni �s a j�r�s egyre f�raszt�bb lett.

-Pihenj�nk meg. –mondta v�g�l a meglehet�sen kifulladtnak hangz� Piton. Sirius igaz�n csak �r�lni tudott a javaslatnak –� maga az�rt nem sz�lalt csak meg eddig, mert nem akart a Mardek�ros el�tt gyeng�nek t�nni.

Le�ltek egy g�cs�rt�s , lomb n�lk�li fa t�v�be �s n�zt�k ahogy az idegen nap k�kes f�nnyel bevil�g�totta a bar�ts�gtalan erd�t �s boz�tost. Egy darabig csak �ltek �s meredtek maguk el�, mik�zben Sirius pr�b�lt tudom�st sem venni korg� gyomr�r�l �s kisz�radt sz�j�r�l. B�rcsak, gondolta mag�ban, valaki m�ssal lenn�k itt, mint Pitonnal. Valakivel, akivel besz�lni lehet �s �tleteket megosztani �s taktik�t kidolgozni. Valakivel, akivel nem fajul m�g a leg�rtalmatlanabbnak sz�nt megjegyz�s is veszeked�sbe. Vetett egy pillant�st gondolatai t�rgy�ra – mindenesetre a kap�s orr� f�rfi sem t�nt boldogabbnak, mint �. Persze Piton sosem t�nt boldognak, Sirius nem is eml�kezett…Hab�r ott volt az az eset amikor negyedikesek, nem �t�dikesek voltak, �s Piton becsapta �t, �s r�vette, hogy igya meg azt az �tkozott b�jitalt, amit�l Siriusnak tollai n�ttek �s kotkod�csolva rohang�lt fel �s al� a folyos�kon…

Hogy megszabaduljon ett�l a kellemetlen eml�kt�l �s hogy kiny�jt�ztassa elg�mberedett tagjait Sirius fel�llt �s k�rbej�rta a f�jukat, hogy l�ssa merre n�z ki kev�sb� bar�ts�gtalannak a k�rny�k.

�r�m�re felfedezte, hogy nem is olyan messze t�l�k hegyek magasodnak, teh�t val�sz�n�leg arra �rdemesebb menni�k. B�nat�ra viszont azt is �szrevette, hogy alattuk a v�lgyben egy csapat sz�rke bund�s, val�ban farkasszer� teremtm�ny tart fel�j�k.

-Piton! -r�gott bele a kellet�n�l val�sz�n�leg er�sebben a f�ld�n �l� f�rfi combj�ba, hogy felh�vja mag�ra a figyelmet. –T�nj�nk innen!

Piton felt�p�szkodott, egy pillant�st vetett az alattuk k�zeled� �llatokra �s r�g�n Sirius ut�n eredt, aki m�r futott is a hegyek fel�.

-Ki nem �llhatom a kutyafajt�kat! -zih�lta az alacsonyabb f�rfi, amikor be�rte Siriust. –Igazs�gtalan, hogy m�g egy idegen vil�gban is �ljenek!

Siriusnak lett volna erre j� v�lasza, csak �ppen el�g leveg�je nem volt, hogy elmondja. Egyik�k sem volt cs�cs form�ban- Piton sosem volt egy atl�ta alkat, Sirius pedig az Azkabanban t�lt�tt id� ut�n m�r sosem lett a r�gi.

A von�t�s �jra felhangzott m�g�tt�k �s Sirius tudta, hogyha ezek t�nyleg farkasok akkor a zaj amit menek�l�s k�zben csaptak �s a szaguk –a f�lelem szaga- k�nnyen a nyomukra vezetik az �llatokat, de nem volt jobb �tlete, mint rohanni tov�bb. A hegy szikl�i �s az ott rem�lt mened�k egyre k�zelebbr�l l�tsz�dott. Sirius pr�b�lt nem gondolni arra, mi lesz akkor, ha nem �rik el.

Piton hirtelen megtorpant �s Sirius, aki a l�bait n�zte, mintegy b�ztatva �ket a kitart�sra, belerohant �s mindketten a f�ldre estek.

Egy sz�les, gyors sodr�s� foly� v�gta el �tjukat. Sirius lekecmergett Pitonr�l, akinek szeml�tom�st m�r annyi leveg� sem maradt a t�dej�ben, hogy r�morduljon.

-Gyer�nk, �sszunk �t rajta. Ak�r m�g szerencs�nk is lehet �s a farkasok nem k�vetnek minket. -Sirius m�r majdnem a v�zbe vetette mag�t, amikor r�j�tt, hogy Piton nem mozdult. –Mire v�rsz, tapsra?

Piton tekintete a foly�r�l Siriusra ugrott, majd az erd�re m�g�tt�k �s vissza a foly�ra.

–�n…nem tudok �szni. -b�kte ki v�g�l.

Sirius els� gondolata az volt, hogy otthagyja- m�g id�t is nyerne, am�g az �llatok darabokra szedik Pitont. De nem, igaz�n nem szeretett volna itt maradni ebben az ellens�ges vil�gban egyed�l, k�nytelen volt m�s megold�s ut�n n�zni.

-Gyer�nk! -l�kte a v�z fel� a m�sik var�zsl�t. –Majd �n �tviszlek valahogy.

-Meg�r�lt�l, Black?! M�gis hogyan?

- Egyszer�. Megragadom azt a zs�ros hajad �s �th�zlak.

Piton m�r kezdett ellenkezni, amikor m�g�l�k a boz�tosb�l kibukkantak maguk az �ld�z�ik. �gy k�zelr�l is el�gg� farkas-szer�ek voltak, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy sz�r�k enyh�n k�kes volt �s szem�k is k�kben vil�g�tott. Nyolcan voltak. Egy darabig csak figyelt�k az embereket, egy – egy morg�st eresztve csak meg fel�j�k.
Sirius mellett Piton lassan h�tr�lni kezdett a foly� fel�. �gy t�nt m�g a v�zbefullad�s is vonz�bb volt sz�m�ra, mint amilyen v�gzet a parton v�rt r�.

Az egyik farkas-l�ny kiv�lt a csapatb�l �s megindult fel�j�k- a t�bbiek k�vett�k. Piton erre megp�rd�lt �s a marad�k hat-h�t m�tert rohanva tette meg. Sirius- aki j�val t�j�kozottabb volt a kutyaf�l�k vad�sz�si szok�sait illet�en- k�romkodva k�vette, mik�zben biztos volt benne, hogy erre megindul a t�mad�s.

Szinte hallotta az �llkapcsok kattan�s�t a sarka m�g�tt amikor egy vet�d�ssel led�nt�tte Pitont a l�b�r�l , aki eddigre m�r der�kig �r� v�zben t�rtetett el�re. Hanyatt fordulva �tkarolta h�tulr�l Pitont �s l�btemp�val elkezdte ber�gni magukat a foly� k�zepe fel�. Ebb�l a p�zb�l megnyugodva l�tta, hogy az �llatok meg�lltak a parton �s csak b�natosan von�tottak a megsz�k�tt vacsora ut�n.

Sirius megk�nnyebb�l�se azonban r�vid �let� volt. Ahogy el�rt�k a foly� f� sodr�s�t az �r mag�val ragadta �ket. Hi�ba pr�b�lta kik�zdeni magukat- egyed�l m�g csak siker�lt volna, de Pitonnal, aki holt teher volt a karjaiban ez lehetetlennek bizonyult.

-Black?- J�tt az elhal� k�rd�s Pitont�l. Sirius a foly� z�g�s�t�l alig halotta meg. Nem reag�lt, �gy volt vele, hogy a m�sik �gyis r�j�n el�g hamar mi t�rt�nik. Makacsul pr�b�lkozott a term�szet sokkal nagyobb ereje ellen, de csak annyit siker�lt el�rnie, hogy mindkett�j�ket a v�z felett tartotta.

Nem tudta volna megmondani, mennyi ideig sodr�dtak. Sirius egy id� ut�n feladta a k�zdelmet, hogy kijussanak a partra. Nem sz�ltak egy sz�t sem egym�shoz, csak g�rcs�sen kapaszkodtak a m�sikba. Sirius Pitont m�g �rtette is, hiszen � volt az egyetlen es�lye a t�l�l�sre, de saj�t mag�n m�r nehezebb volt eligazodnia.

Sirius m�g eml�kezett, hogy az anyja gyerekkor�ban mennyit veszekedett vele azon, hogy m�g ha nem is volt igaza, akkor sem v�ltoztatott soha az �ll�spontj�n. Ugyan�gy kitartott minden cs�nye mellett is –hi�ba j�tt r� � maga is, hogy nem helyes amit tesz, hi�ba tudta, hogy nagy b�ntet�st fog kapni, ha egyszer valamibe belekezdett, akkor nem sz�m�tott mibe ker�lt v�ghez is vette azt. Piton maga sokszor volt Sirius makacss�g�nak �ldozata, valahogy helyesnek t�nt, hogy egyszer hasznot is h�zzon bel�le.

Piton hirtelen �sszer�ndult Sirius karj�ban �s ez mag�hoz t�r�tette �t – �s meghallotta a z�g�st. Siriusnak sz�rny� sejt�se t�madt, hogy mi is lehet az egyre er�s�d� hang forr�sa.

-Jaj, ne.- A foly� egyszer csak megsz�nni l�tszott el�tt�k. An�lk�l, hogy b�rmit is tehettek volna rohantak az �rral a v�zes�s fel�.

Maga a zuhan�s meglep�en lass�nak t�nt Siriusnak. Kirep�ltek a v�z fel� majd megindultak lefel�. Sirius arra gondolt, hogy nincs igazs�g. �pp csak visszakapta az �let�t- �s most �jra el fogja vesz�teni. Azut�n minden els�t�t�lt.

/*/*/*/

Sirius arra �bredt, hogy f�zik. Pontosabban, hogy az egyik oldala f�zik, m�g a m�sik kellemesen meleg. Lassan annak is tudat�ra �bredt, hogy valami kem�nyen �s g�cs�rt�s�n fekszik, mely szint�n meglehet�sen hideg volt.

-Hol vagyok? -akarta k�rdezni, de ami v�g�l kij�tt a tork�n, az ink�bb �gy hangzott, hogy, -Hnnn?

Egy kezet �rzett a v�ll�n, �s egy ismer�s hang ezt mondta: -Nyugi, Black. Pr�b�lj ne mozogni. Val�sz�n�leg agyr�zk�d�sod van. M�r ha t�vedtem, �s m�gis van agyad, amivel ez megt�rt�nhet.

Ez ismer�s volt. –Piton?- k�rdezte.

-Nem, Szent P�ter.

Sirius �vatosan kinyitotta a szem�t. A f�l�tte lebeg� hom�lyos folt lassan �talakult –�ll�t�sa ellen�re- Piton arc�v�. Sirius becsukta a szem�t. Valami nem volt rendben Pitonnal. �jra feln�zett �s ez�ttal r�j�tt. Piton meztelen volt �s Sirius kezdte sejteni, hogy � is az. �vatosan elford�totta a fej�t a zavar�an ruha-n�lk�li var�zsl�r�l a meleg forr�sa fel�. Vid�m t�z lobogott t�le n�h�ny l�p�snyire. A t�z�n t�l pedig kop�r sziklafal magaslott.

Egy barlang. Sirius kicsit furcs�llta, hogy egy barlang padl�j�n fek�dj�n meztelen�l hanyatt, egy t�bort�z mellett, a szint�n meztelen Piton t�rsas�g�ban, de furcs�bb hallucin�ci�i is voltak m�r, mi�ta beesett ide a F�tyol m�g�. �gy sejtette, hogy a mag�ny miatt.

-Mi�rt vagyunk meztelenek? -k�rdezte, b�r nem igaz�n v�rt v�laszt; a hallucin�ci�i szerepl�i ritk�n sz�ltak �rtelmeset.

-A ruh�ink sz�radnak. –j�tt m�gis.

Igen…Az eml�kei lassan kezdtek visszat�rni. Piton, aki megjelent a F�tyol m�g�tti semmiben �s kiszabad�totta Siriust…az idegen vil�g, ahova meg�rkeztek…a farkasok, a foly�, a v�zes�s…

-Hogyan gy�jtott�l t�zet? Azt hittem, itt semmif�le var�zslat nem m�k�dik.

-�gy l�tszik valamennyi m�gia m�gis van ebben a vil�gban. Azok a var�zsig�k, melyeket m�g otthon mondtam el, kitartottak. T�bbek k�z�tt a V�zperget� a gyuf�sdobozomon �s a T�rhetetlens�g a Gy�gy�t� Elix�r fiol�j�n.

-Mi…-kezdte Sirius, tele k�rd�sekkel, de Piton f�lbeszak�totta.

-Pr�b�lj visszaaludni, Black. –Piton hangja mintha kedvesebb lett volna a szokottn�l. Alig vagy magadn�l, �s �n nem akarok majd mindent �jra elism�telni.

-De f�zom! –tiltakozott Sirius.

-�g a t�z.

-A m�sik oldalam.

Piton fels�hajtott. Le�lt Sirius m�g� �s �vatosan a t�z fel� ford�totta, majd szorosan m�g� fek�dt.

-�gy m�r j�?- �gy t�nt, mintha Piton mag�ban j�l sz�rakozna, de Sirius t�l k�ba volt ahhoz, hogy ez �rdekelje.

-Igen. –Halv�nyan tudat�ban volt annak, hogy zavarnia k�ne, hogy a meztelen Piton fekszik hozz�b�jva, de ha egyszer �gy olyan j� meleg volt…

/*/*/*/

Sirius arra �bredt, hogy mindene f�j. Pr�b�lt visszaaludni, de nem siker�lt. A szikla alatta kem�ny volt, �s b�r nem f�zott, ez csak a r�ter�tett k�penynek volt k�sz�nhet�, Piton m�r nem volt mellette.

Fel�lt, kiny�jt�ztatta elg�mberedett tagjait, kinyitotta szem�t –�s Piton s�t�t tekintet�vel tal�lkozott a pillant�sa, aki minden mozdulat�t figyelte.

-Szomjas vagyok. -szaladt ki a sz�j�n, b�r r�gt�n megb�nta. Legnagyobb meglepet�s�re azonban a m�sik egy sz� n�lk�l ny�jtott neki egy �vegcs�t, tele �ttetsz� folyad�kkal.

-Nem Piton vagy?- k�rdezte gyanakodva.

-De igen. –j�tt a meglepett v�lasz.

-Akkor a v�zzel van valami baj.

Piton f�lren�zett �s �gy t�nt, mintha egy mosolyt pr�b�lna elfojtani.

-A foly�b�l van. M�g nem mertem kipr�b�lni…M�gis csak egy m�sik vil�gban vagyunk, m�g ha hasonl�t is a mi�nkhez. Lehet, hogy m�rgez�.

Sirius elgondolkodva szeml�lte az �veget. Beleszagolt, de nem �rzett semmit. A folyad�k v�znek t�nt. –H�t, innunk kell, -mondta, �s felhajtotta. �zre is v�z volt. Siriusban felmer�lt, hogy megj�tssza, hogy haldoklik t�le, csak hogy l�ssa Piton reakci�j�t, de nem volt hozz� el�g ereje.

-�hes nem vagy? –k�rdezte Piton egy rak�s gy�m�lcsre (legal�bbis annak t�nt) mutatva.

-Mindent nekem kell kipr�b�lnom?- de Sirius m�r ny�lt is �rt�k. A –jobb sz� h�j�n- gy�m�lcs�k h�sa kocsony�s �s �desk�s volt, mindent egybevetve nem rossz. Sirius csak ahogy enni kezdett j�tt r�, mennyire �hes. Amikor a m�sodikba belekezdett Piton sem b�rta tov�bb, � is r�bukott. Ketten pillanatok alatt befalt�k az �sszest.

Sirius szem�rmesen felh�zta a v�ll�ra a k�penyt, ami a nagy zab�l�sban a dereka k�r� cs�szott.

-Hal nem �l a foly�ban? –k�rdezte. –Ha s�tn�l egyet, azt is sz�vesen el�k�stoln�m.

Piton felhorkantott. -De igen, �lnek. Viszont be kell, hogy valljam, hogy b�r sok igen hasznos k�pess�gem van, de az, hogy puszta k�zzel halat fogjak nem tarozik k�z�j�k.

Sirius gyanakodva m�regette a m�sikat. Igen, j�l l�tta, Piton mosolygott.

-Mi�rt van ilyen j� kedved? Nekem nem �gy t�nik, hogy siker�lt megm�rgezned.

-Levelet kaptunk Albust�l. –mondta Piton, most m�r ny�ltan vigyorogva.

-Hogy? Mi? Mi van?

Piton egy bor�t�kot dobott az �l�be. Sirius remeg� k�zzel kinyitotta �s val�ban, egy lev�l lapult benne, tele�rva az Igazgat� j�l ismert bet�ivel.

/*/*/*/

Kedves Perselus �s Sirius!

Rem�lem, hogy ez a lev�l megtal�l titeket �s hogy mindketten j�l vagytok. Ahogy m�r nyilv�n r�j�ttetek, valami elt�r�tette a T�jol�t a haza�ton. Beletelt egy kis id�be, mire r�j�tt�nk, hogy hol lehettek, rem�lem az eltelt id� alatt semmi baj nem t�rt�nt.
T�bben dolgozunk azon, hogy visszahozzunk titeket. Maradjatok MINDIG EGY�TT �s a T�jol�t is mindig tarts�tok magatokn�l. Villogni �s s�polni fog, ha m�k�d�sbe l�p (Perselus m�r l�tta), ekkor kapaszkodjatok er�sen egym�sba �s a m�szerbe is.
Rem�lem hamarosan l�tjuk egym�st, addig is j�k legyetek!

Albus Dumbledore

-Sz�val hamarosan hazamehet�nk? –k�rdezte boldogan Sirius.

-�gy t�nik.

-M�g hogy „j�k legyetek”. Mintha gyerekek lenn�nk, akiket otthagyott valami rokonn�l.

-H�t az minden bizonnyal neked sz�lt. Mi lenne, ha fel�lt�zn�l v�gre �s megmutatn�m mi van a barlangunk k�r�l?

-A barlangunk? Bek�lt�z�nk?

-Ez el�g j� helynek t�nik ahhoz, hogy megv�rjuk am�g Dumbledore kital�lja hogyan vigyen haza minket. –vonta meg a v�ll�t Piton,

/*/*/*/

Az els� p�r nap meglep�en j� hangulatban telt. Sok sikertelen pr�b�lkoz�s ut�n siker�lt halat fogniuk, amit a t�z�n megs�t�ttek. El�g pocs�k �ze volt, de nekik j�l esett.

-Szinte teljesen olyan itt, mint otthon. M�rmint az �l�vil�g, meg minden. –mondta Sirius. Igaz�b�l a legnagyobb k�l�nbs�g a nap enyh�n k�kes f�nye volt, �s hogy a legt�bb �l�l�ny is ebben a sz�nben j�tszott. –K�v�ncsi lenn�k emberek is �lnek-e itt.

-Ha gondolod, sz�vesen itt hagylak majd Black, �s felkutathatod �ket.

-Ha,ha,ha, megszakadok a r�h�g�st�l. –Sirius �j taktik�ja az volt, hogy egyszer�en nem reag�lt Piton szarkasztikus megjegyz�seire, ami meglep� m�don azt eredm�nyezte, hogy sokkal kevesebb hangzott el bel�l�k, mint �ltal�ban.

�gy t�nt Piton is �gy gondolja, hogy jobb b�kess�gben kih�zni az egy�tt t�ltend� id�t. M�g az otthoni helyzetr�l is hajland� volt mes�lni b�r nem t�l b�besz�d�en.

/*/*/*/

-Olyan ez, mintha a t�rt�nelem el�tti f�ldre ker�lt�nk volna vissza. -mondta Sirius a nyolcadik nap, amikor el�sz�r siker�lt nyulat fogniuk. Igaz�b�l nem volt t�ls�gosan ny�lszer� ny�l ez, mivel k�k �s feh�r foltos volt, kis kerek f�lekkel, de �gy t�nt, hasonl� szerepet t�lt be, mint az otthoni r�gcs�l�k. –M�r teljesen �semberk�nt is viselked�nk. K�szersz�mokat k�sz�t�nk meg f�lig nyers h�st esz�nk. B�r az�rt ez az iz� j� lesz a sok hal ut�n. –Sirius belet�rt n�v� szak�ll�ba. Nem mondta ki, de mindent megadott volna az�rt, hogy megborotv�lkozzon. Amikor belen�zett a foly� t�kr�be, kellemetlen�l eml�keztette a visszab�mul� �polatlan alak arra, aki akkor volt, amikor Azkabanb�l megsz�k�tt. B�r sz�kev�ny -Siriusnak sokkal zavarodottabb tekintete volt.

-Ha csak az id�ben ment�nk volna vissza,- j�tt a v�lasz, amire m�r nem is v�rt. Piton hangulata kezdett kisz�m�thatatlann� v�lni: gyakran volt, hogy �r�kig meg sem sz�lalt, m�g akkor sem ha Sirius k�rdezett t�le valamit, -akkor most egy �semberhorda var�zsl�i lenn�nk. A harcosok el�nk hordan�k az �telt �s istenk�nt tiszteln�nek minket.

-Hopp, csak nem a j� �reg Hal�lfal�-Piton hallhattam? Kicsit t�ls�gosan is odafigyelt�nk Voldemortra?

Piton �sszerezzent a n�v hallat�n. Gyilkos pillant�st vetett Siriusra, de egy�bk�nt nem v�laszolt csak sarkon fordult, kez�ben a ny�llal �s indult vissza a barlangba. Sirius fels�hajtott �s ment ut�na. Pedig mit nem adott volna egy j� kis veszeked�s�rt. Ez a t�boroz�sdi kezdett az agy�ra menni.

/*/*/*/

-De most komolyan, -k�rdezte aznap este, ahogy egym�s mellett �ltek a t�z k�r�l, -mi�rt t�ged k�ld�tt Dumbledore? K�rd�s�t hossz� cs�nd k�vette. Sirius m�r t�bbsz�r feltette ezt k�rd�st, de v�laszt soha nem kapott r�. Most valami�rt azonban ez megv�ltozott.

-Val�sz�n�leg mert �n voltam a legink�bb n�lk�l�zhet�. –Piton hangja halk volt, �s Sirius hallotta benne a megb�ntotts�got.

-N�lk�l�zhet�? �s mi a helyzet a k�mked�ssel? Valaki beugrott helyetted?

-�gy egy h�napja, -n�zett r� Piton, aki eddig a l�ngokat b�multa, -leleplez�dtem a S�t�t �r el�tt.

-�s m�g mindig �letben vagy? Hogyan t�rt�nt?

-Nem sz�m�t. –Piton fel�llt �s Sirius nem l�tta az arc�t. –�lmos vagyok Black, megyek lefek�dni.

Sirius megpiszk�lta egy hossz� �ggal a t�zet. Lehetetlen volt eligazodni a labirintuson, amely Piton gondolatai �s �rzelmei voltak. Meglep�dve tapasztalta, hogy zavarja a m�sik b�nata. Pedig ak�r �r�lhetne is, gondolta, hogy v�ge a vesz�lyes munk�j�nak. Pontosabban v�ge lenne, ha nem k�ldt�k volna ut�nam…

Sirius r�n�zett a fekv� alakra. Piton neki �s a t�znek h�ttal vackol�dott be, Sirius pedig l�tni akarta az arc�t. Ideje volt, hogy � is lefek�dj�n.

Hamar r�j�ttek, hogy az �jszak�k olyan hidegek, hogy k�nyelmesen csak akkor tudj�k v�gigaludni, ha nem csak a t�z, de egym�s meleg�t is felhaszn�lj�k. Furcs�nak kellett volna lennie, hogy Pitonnal �sszeb�jva alszik, de ehelyett az �jszak�k voltak Sirius kedvenc id�szakai. Megnyugtat� volt valaki m�s k�zels�g�t �rezni, m�g ha az a valaki Piton volt is. Nappal �ltal�ban m�g csak nem is �rtek egym�shoz, �s n�ma megegyez�s alapj�n nem eml�tett�k az �jszak�kat, mintha nem is l�tezn�nek. Sirius pedig k�v�ncsi lett volna, hogy Piton is �gy szereti-e �ket, mint �.

Sirius fel�llt �s megker�lte a l�ngokat, majd let�rdelt a fekv� mell�. Piton szemei nyitva voltak, de amikor Sirius lehajolt, hogy bel�j�k n�zzen lez�rta �ket. Sirius nem tudta elfojtani mosoly�t ilyen gyerekes viselked�s l�tt�n, de meg�llta hogy sz�v� is tegye.

Lefek�dt Piton mell� �s �tkarolta. �rezte ahogy a m�sik izmai megmerevednek, majd kis id� m�lva elernyednek, majd megt�rt�nt a csoda �s Piton �t�lelte �t egy s�haj k�s�ret�ben. Sirius az este sok�ig b�multa a l�ngokat, miel�tt el tudott volna aludni.

/*/*/*/

A tizenharmadik nap volt az els� amikor egym�s tork�nak ugrottak. Ut�lag visszagondolva Sirius csod�lta, hogy olyan sok�ig b�rt�k.

Valami apr� h�lyes�ggel kezd�d�tt az eg�sz. Sirius tett valami megjegyz�st Piton f�z�tudom�ny�ra- m�r kezdett elege lenni abb�l, hogy f�lig s�lt halat eszik reggelire- a k�vetkez� pillanatban pedig kapott egy teljesen nyers halat az arc�ba, Piton pedig ordib�lt vele.

A barlang csak �gy zengett t�l�k, ahogy elfelejtett�k minden �vint�zked�s�ket arr�l, hogy igyekeznek min�l kisebb zajt csapni, nehogy valami ragadoz� r�juk tal�ljon, �s v�gre kiengedt�k minden fusztr�ci�jukat.

El�sz�r csak a jelenlegi probl�m�k ker�ltek sz�ba: hogy Sirius mi�rt hagyta kialudni a t�zet k�t nappal azel�tt, hogy Pitonnak mi�rt jut mindig t�bb gy�m�lcs, de nem telt bele sok id�, hogy a r�gi s�relmek is el�ker�ljenek. Ha m�k�d�tt volna a m�gi�juk m�r �tkok r�pk�dtek volna. �gy azonban Piton egyik k�l�n�sen b�nt� megjegyz�se kellett Harryr�l ahhoz, hogy Sirius tettlegess�gre sz�nja r� mag�t �s egy j�l ir�nyzott balegyenessel a f�ldre k�ldje a m�sikat majd r�vesse mag�t.

Piton hossz� ujjai Sirius nyaka k�r� fon�dtak � maga pedig a m�sik loboncos haj�t ragadta meg �s verni kezdte fej�t a f�ldbe. Sirius gondolataiban, tal�n az egyre s�rget�bb oxig�nhi�ny hat�s�ra, megjelent a k�p, ahogy egy k�v�l�ll� l�tta volna �ket: k�t szakadt ruh�j�, hossz� haj�, �polatlan szak�ll� f�rfi, ahogy a f�ld�n fetrengve pr�b�l nyeregbe ker�lni a k�zdelemben.

Elengedte Pitont �s nagy megk�nnyebb�l�s�re a m�sik is laz�tott szor�t�s�n. Sirius leb�mult r�: Piton hanyatt fek�dt, Sirius pedig f�lig rajta t�rdelt. Piton szemei kicsit f�kusz�latlanok voltak �s Sirius enyhe sz�gyent �rzett, hogy id�ig fajultak a dolgok. Ez �nmag�ban el�g furcsa volt: iskol�s korukban is t�bbsz�r v�gz�d�tt veszeked�s�k vereked�ssel, ami pedig tal�n egy-k�t kiv�tellel �gy z�rult, hogy Sirius a f�ldbe d�ng�lte a m�sikat.
Az�ta persze sok minden v�ltozott, de Piton m�g mindig k�pes volt ugyanazt a reakci�t kiv�ltani bel�le, ugyanazt a d�h�t �s idegess�get egyetlen �gyes megjegyz�ssel.

-Sz�llj le r�lam, Black. –hozta vissza Siriust Piton halk hangja a val�s�gba �s � engedelmeskedett.

/*/*/*/

M�snap, a tizennegyedik nap volt az els�, amikor Sirius megcs�kolta Pitont. Ez mindkett�j�ket meglepte, Siriust f�leg az�rt, mert f�nyes nappal t�rt�nt �s nem az �jjeli �sszeb�j�suk alkalm�val, amely ut�n tettethett�k volna, hogy meg sem t�rt�nt.

Lent voltak a foly�n�l �s pr�b�ltak min�l gyorsabban mosakodni. A h�m�rs�klet egyre �rezhet�bben cs�kkent ahogy teltek a napok, f�ldi fogalmak szerint olyan november elejei volt az id�. Piton valami olyasmit morgott az orra alatt, hogy ennek a h�lye pancsikol�snak semmi �rtelme, ha egyszer a ruh�jukat nem tudj�k lecser�lni, amikor az es� �mleni kezdett.

Rohantak vissza a barlangba, �gy f�lmeztelen�l ahogy voltak, Piton p�r l�p�ssel Sirius el�tt. Komikus l�tv�ny volt. Sirius a nevet�st�l �s hogy a foga csattogott a hidegt�l nehezen kapott leveg�t mire vissza�rtek.

Piton felpiszk�lta a t�zet m�g Sirius leh�mozta mag�r�l a vizes nadr�gj�t. R�n�zett a m�sikra: Piton term�szetesen folyamatosan morgott az orra alatt. Sirius r�vigyorgott.

-Mi olyan vicces te idi�ta? Egyre sz�rny�bb az id�. M�g egy p�r ilyen hidegzuhany �s t�d�gyullad�sban fogunk megd�gleni. Vagy influenz�ban. Vagy v�gzetes mandulagyullad�sban, mint valami mugli.

-Ugyan m�r- v�laszolta Sirius, akit nem r�m�tettek meg a lehet�s�gek.- Lassan olyan edzettek vagyunk, hogy m�r meg se kottyan nek�nk az ilyesmi. Ha levenn�d v�gre a vizes ruh�idat, pl�ne nem �llna fenn a vesz�lye egyiknek sem.

Piton �sszefonta karj�t a mellkasa el�tt. Sirius j�l ismerte ezt a p�zt: azt jelentette, hogy Piton teljesen elz�rja mag�t mindenf�le �tlett�l, �s puszta makacss�gb�l sem hajland� hallgatni r�.

-Te csak ne parancsolgass itt nekem. –mondta Piton, tudt�n k�v�l is meger�s�tve Sirius v�lem�ny�t. –Pont olyan volt�l most, mint az any�m.

-Az any�d? –horkant fel Sirius. –Na j�. Kicsi Perselus vedd le azt a nacit, de gyorsan. Ne akard, hogy �n szedjem le r�lad.

Piton nem mozdult, csak a tekintete lett egyre gyilkosabb. Sirius �gy �rezte, becs�lete m�lik azon, hogy igazolja a szavait. Piton el� l�pett �s elkezdte leh�mozni r�la a k�rd�ses ruhadarabot.

-Mi az �rd�g�t csin�lsz Black?

-Megmondtam Perseluska. Legy�l j� fi� vagy vacsora n�lk�l m�sz ma aludni. M�g az is lehet, hogy j�l elfenekellek. –Siriusnak v�gre megbirk�zott a gombokkal �s vigyorogva feln�zett a m�sik f�rfire. Csak ekkor tudatosult benne, hogy mit is csin�l val�j�ban. Ott �llt teljesen meztelen�l Piton el�tt �s a nadr�gj�t pr�b�lta leszedni r�la. Sirius mosolya lehervadt az arc�r�l. Ez olyasmi volt, ami nagyon vicces lett volna- ha valaki m�ssal t�rt�nik meg.

-Black…-Piton szinte suttogta a nev�t. Olyan k�zel voltak, hogy Sirius ki tudta venni a t�gra ny�lt pupill�kat a fekete szemekben. L�tta, ahogy Piton �d�mcsutk�ja mozog, ahogy nagyot nyel. Azut�n m�r olyan k�zel voltak, hogy Sirius m�r alig l�tott valamit. M�g egy kicsit k�zelebb �s m�r �ssze is �rt az ajkuk. Sirius halkan felny�g�tt �s megpr�b�lta m�g k�zelebb pr�selni mag�t a m�sikhoz. Kezei elengedt�k Piton nadr�gj�nak sz�l�t �s felcs�sztak a h�t�n. Ujjak t�rtak a haj�ba �s Sirius kinyitotta a sz�j�t, hogy elm�ly�tse a cs�kot…�s amikor m�r �ppen kezdett minden t�k�letes lenni, Piton h�tral�pett, m�r amennyire ezt Sirius, aki m�g mindig kapaszkodott bel�, engedte.

-Black…ez nem j� �tlet….

-Dehogynem! –v�gta r� Sirius, aki m�r kezdett igencsak felhev�lni. –Hagy mutassam meg, hogy pontosan mennyire j�…

�jra meg akarta cs�kolni Pitont, de � az arca el� kapta a kez�t, majdnem kiverve Sirius fogait.

-Black, gondolkodj m�r el egy percre �s r� fogsz j�nni, hogy…- Piton h�tral�pett, �s m�r kezdett belemelegedni az ellenkez�sbe, de elk�vette azt a hib�t, hogy hagyta tekintet�t elk�borolni Sirius arc�r�l-lefel�.

Sirius elvigyorodott, ahogy Piton szemei meg�llapodtak az �gy�k�n, hangja pedig elhalt. Kicsi Sirius m�r j� r�g�ta nem volt akci�ban �s most igencsak izgalomba j�tt. Sirius mindig is b�szke volt r�.

-Ugyan m�r Pit-Perselus, szerintem jobb �tletem m�g nem volt, �s ahogy eln�zlek –Sirius jelent�s�gteljes pillant�st vetett Piton kigombolt nadr�gj�ra, mely nem sokat takart- te sem b�nn�d. Sirius �jra k�zel�tett, csak hogy �jra Piton kez�be �tk�zz�n.

-Csak gondolkodj m�r egy percre, Black. Milyen k�vetkezm�nyei lenn�nek, ha egyszer hazajutunk…

-Ahogy a helyzet �ll –horkantott fel Sirius –az sem biztos, hogy valaha is hazajutunk. K�l�nben is, ez egy m�sik vil�g, ami itt t�rt�nik az otthon nem sz�m�t! Gyer�nk m�r!

Piton �jra kinyitotta sz�j�t, hogy tiltakozzon, de Sirius nyelve eln�m�totta. Pillanatokon bel�l leker�lt r�la a nadr�g �s Sirius v�gre munk�hoz l�thatott.

M�r hanyatt fek�dt a f�ld�n �s Sirius �ppen a sz�j�ba vette a fark�t, mire �jra esz�be jutott, hogy vitatkozzon.

-Ez a ahhh, leggyeng�bb indok, amit valaha is hallottam- ny�gte ki. De az�rt nem ellenkezett, amikor Sirius leszopta.

/*/*/*/

-Megmondtam, hogy NEM, Black.

-Tapasztalataim szerint –�s ezek el�g sz�les k�r�ek, elhiheted, ez �ltal�ban igent jelent.

-De nem ha �n mondom! Takarodj a seggemt�l.

-Ugyan m�r Perselus, gyeng�d leszek.

-M�gis hogyan leszel gyeng�d mindenf�le s�kos�t� n�lk�l, Black? Csin�ltad te ezt m�r egy�ltal�n? –k�rdezte hirtelen t�madt gyanakv�ssal.

-Persze hogy csin�ltam, �s megmondtam m�r, hogy legal�bb ilyenkor h�vj Siriusnak. Hidd el, ha alaposan ellaz�talak �s el�g ny�lat haszn�lok…

-M�g mit nem! –Piton egyszer�en ler�gta mag�r�l Siriust. –kin�ttem m�r a kamaszkorb�l, amikor egy dug�s meg�rte, hogy ut�na napokig ne tudjak le�lni.

-Pedig hidd el, EZ a dug�s meg�rn�…

-Akkor fordulj hasra!

-Nem �gy �rtettem.

-Mi�rt nem, Black?

-Csak.

Egy darabig komoran szeml�lt�k egym�st. Sirius idegesen tapasztalta, hogy b�r k�sz volt r�, hogy megfojtsa Pitont, az�rt m�g mindig k�v�nta. M�r egy h�t telt el az�ta, hogy Sirius el�sz�r leteperte a m�sik var�zsl�t �s Piton m�g mindig nem b�zott meg benne annyira, hogy hagyja belehatolni. Persze megvoltak az indokai, m�g �rthet�ek is voltak, de Sirius egyszer�en nem volt hozz�szokva, hogy ilyesmit megtagadjanak t�le.

-K�ss�nk egyezs�get.

-Egyezs�get? –k�rdezett vissza Piton gyanakodva.

-Egyezs�get, szerz�d�st, paktumot ahogy nevezni akarod! Hagyom, hogy el�sz�r te legy�l f�l�l, �s ut�na �n j�v�k, na?

-Nem.

-De…

-Black, figyelj. Csak egyszer mondom ezt el. Volt egy el�g…kellemetlen �lm�nyem, p�r �ve. Az�ta nem voltam senkivel �s…N�zd, ez a dolog kett�nk k�z�tt meglep�en kellemes, �s �n nem akarom, hogy elromoljon.

-Oh. –Sirius egyr�szt eg�szen meghat�dott –kisebb csoda volt, hogy Piton bevallja, hogy b�rmi is ak�r csak kellemes legyen, ami vele kapcsolatos, m�sr�szt viszont…

-Mennyire „kellemetlen?” –k�rdezte, a legrosszabbat sejtve.

-Nem annyira, mint amire most gondolsz, de az�rt el�gg�.

-Ki?

-�n nem akarok err�l besz�lni.

-KI?

-Macnair.

-A h�h�r? Az a…Mit csin�lt?

-Nem l�tom, hogy ez hogyan tartozik r�d…

-Val�ban? Szerintem nagyon is r�m tartozik! Akarod, hogy tal�lgassak?

-Ne. –Piton f�lren�zett. Sirius kicsit m�r sajn�lta, hogy ennyire er�ltette a t�m�t, de tudni akarta, mi t�rt�nt.

-Di�h�jban, -mondta v�g�l Piton, gondosan nem n�zve Siriursa, -ber�gtunk, �…er�szakos lett, �n meg nem tiltakoztam el�gg�. Hidd el nekem, el�gg� f�jdalmas volt ahhoz, hogy…

-Ne haragudj! –szak�totta f�lbe Sirius, aki m�r nem is volt k�v�ncsi. –�n…ne haragudj –ism�telte mag�t –nem kellett volna er�ltetnem.

-Nem. Tartoztam neked annyival, hogy ezt elmondjam.

-�.- Siriust ez jobban meglepte, mint b�rmi m�s, amit Piton mondhatott volna. –H�t ha gondolod, m�shogy is t�rlesztheted a tartoz�sod. –�s h�velykujj�val jelent�s�gteljesen v�gigsim�totta a sz�ja sz�l�t.

Piton ajkain megjelent az az apr� f�lmosoly, amit az ut�bbi h�tben Sirius annyira megkedvelt.

-�gy l�tom a kem�ny munk�m m�r mind k�rba veszett, -mondta Piton, Sirius �gy�k�ra pillantva. Mindkett�j�k erekci�ja elm�lt m�r. –De megl�tom mit tehetek.

/*/*/*/

Harminc�t napja laktak m�r a barlangban, amikor a farkasok �jra r�juk tal�ltak. Rosszabb nem is lehetett volna az id�z�t�s�k.

El�z� �jjel Sirius nem tudott aludni. Mint kider�lt Piton sem. M�r j� ideje fek�dtek egym�shoz b�jva, abban a hiszemben, hogy a m�sik m�r r�gen nincs �bren. Sirius m�r azon gondolkozott, hogy fel�ll �s kiny�jt�ztatja tagjait, amikor Piton fels�hajtott �s m�g szorosabban �lelte.

-Holnap hagyom, hogy megdugj.- suttogta. �gy l�tszik mind�ssze ez tartotta �bren, mert p�r perc m�lva m�r horkolt is. Bezzeg Sirius m�g sok�ig nem b�rt elaludni.

Sirius reggel kialvatlanul �bredt �s m�r akkor alig v�rta az �jszak�t. Piton m�ni�ja az volt, hogy nappal csak kiv�teles esetben lehet szeretkezni (ez �ltal�ban azt jelentette, hogy Sirius nem b�rta tov�bb �s leteperte), �gy napk�zben �ltal�ban odakint b�kl�sztak, igyekeztek haszn�lhat� szersz�mokat gy�rtani, t�zif�t felhalmozni.

El�z� �jjel havazott, j� h�sz centi vastagon h� bor�tott mindent. Sirius �pp azon t�rte a fej�t, hogy mennyiben rontan� az esti es�lyeit, ha megdobn� Pitont egy h�goly�val, amikor felhangzott a t�bb, mint egy h�napja nem hallott �v�lt�s.

Mindketten �sszerezzentek �s egy emberk�nt iramodtak vissza a barlang ir�ny�ba, csak hogy a c�l el�tt �tjukat �llja egy sz�rke bund�s fenevad. �vatosan megfordultak, csak hogy maguk m�g�tt m�g t�bb �llatot pillantsanak meg. K�r�l voltak z�rva.

-Sirius,- sz�lalt meg halkan Piton, -�n el szeretn�m mondani…

-El ne merd kezdeni! –szak�totta f�lbe Sirius gyorsan. –Valahogy kim�szunk ebb�l is. –De a farkasok m�r t�madtak is. Sirius egy id�ben �rezte a harap�st a karj�n, amelyet a torka el� emelt v�dekez�s�l, �s halotta meg furcsa, �les, s�pol� hangot. Az �llatok h�traugrottak a hirtelen zajt�l, pillanatnyi id�t hagyva a k�t var�zsl�nak. Sirius Pitonra n�zett, aki a f�ld�n �lt –l�b�b�l d�lt a v�r- �s zseb�b�l �ppen el�kotorta a mindig n�la tartott T�jol�t.

Sirius gyors h�l�t rebegett Albus Dumbledore id�z�t�s��rt �s lekuporodott a m�sik f�rfi mell�. Megmarkolt�k egym�st �s a vill�dz� m�szert. Sirius m�g l�tta, ahogy a farkasok �jra t�mad�sba lend�ltek, de az �llkapcsok csattan�s�t az �res leveg�n m�r nem hallotta.

/*/*/*/

Az els�, amit Sirius hallott egy ismer�s hang volt, amint a nev�t ki�ltozza. Kin�zett a rajta fekv� Piton al�l, �s Harry boldogs�gban �sz� arc�t pillantotta meg.

-Sirius! � Sirius, t�nyleg te vagy az?- Valaki legur�totta r�la Pitont, aki az�rt gondosan belek�ny�k�lt Sirius ves�j�be �s Harry m�ris a nyak�ba vetette mag�t.

Ismer�s arcok vett�k k�r�l Siriust: Harry, Remus, Ron �s Hermione…�gy t�nt mindenki borzaszt�an �r�l, hogy visszat�rt. Kicsit t�l sokan �s t�l hangosak is voltak: b�r Sirius mindig is t�rsas�gi ember volt, de a f�l �v ut�n, melyet a f�tyol m�g�tt t�lt�tt �s t�bb, mint egy h�nap ut�n, melyet a barlangban Pitonnal, a hirtelen t�meg k�r�l�tte szinte megfullasztotta.

Sirius kiss� nehezen talpra �llt, �s �nk�ntelen�l is Pitont kereste. A kamp�s orr� f�rfi k�r�l bezzeg nem ugr�ltak boldog bar�tok. K�l�n �llt a t�bbiekt�l �s mind�ssze Dumbledore volt mellette, akivel halkan besz�lgettek. �gy t�nt valaki, val�sz�n�leg Dumbledore meggy�gy�totta a l�b�n a sebet. Most hogy belegondolt, Sirius karja sem hasogatott m�r. Az igazgat� �gy t�nt meg�rezte Sirius tekintet�t magukon, mert fel� fordult �s r�mosolygott.

-Azt hiszem fi�k, -mondta- hogy sok mes�lnival�tok van, mi is t�rt�nt veletek.

-Ugyan m�r, Igazgat� �r! –vetette ellen Remus, Siriusra vigyorogva. –B�r mindannyian nagyon k�v�ncsiak vagyunk, azt hiszem Sirius szeretne pihenni el�bb. No meg megf�r�dni. El�g koszos…�s v�res is…?-Remus hangja m�r agg�d�an csengett.

-Nem csoda, -vigyorgott r� bar�tj�ra Sirius- pont miel�tt hazahoztatok volna minket, farkasokkal verekedt�nk! Nem is lehetett volna jobb az id�z�t�se, Dumbledore. –fordult az igazgat� fel�.

-H�t igen. Azt hiszem nek�nk majdnem annyi mes�lnival�nk lesz, mint nektek. Perselus, att�l f�lek lemaradt�l a tan�v els� h�napj�r�l. A di�kjaid m�r nagyon hi�nyoltak.

-El tudom k�pzelni. –Piton g�nyos v�lasza majdnem elnyomta Ron hitetlenked� horkant�s�t e hallat�n. Piton vetett egy gyilkos pillant�st a Weasley fi�ra, de egy�bk�nt nem reag�lt.

/*/*/*/

-…�s akkor a vicsorg� besti�k r�nk vetett�k magukat! H�siesen v�dekeztem, de l�tszott, gy�zni fog a t�ler�! De akkor megsz�lalt a T�jol�! Le�t�ttem a farkast, amellyel k�zd�ttem, �s Pitont is kiszabad�tottam, megragadtuk a m�szert �s hopp! m�r itt is voltunk!- Sirius el�gedetten fejezte be �lm�nybesz�mol�j�t. Vetett egy pillant�st a p�r sz�kkel arr�bb �l� Pitonra, aki eg�sz id� alatt meg sem sz�lalt. Most, hogy mindketten megf�r�dtek, megborotv�lkoztak �s �t�lt�ztek furcsa volt a m�sik f�rfira n�zni. Sirius m�r megszokta a szakadt, torzonborz alakot, aki mindig vele volt, �gy viszont nem tudta maga el�tt tagadni, hogy az elm�lt h�napban v�gig Piton volt vele.

Piton, aki nem t�nt t�l boldognak, hogy v�gre haza�rtek. Rosszkedv�en b�multa Dumbledore asztal�nak lapj�t, �s egyszer sem jav�totta ki Siriust, m�g ha kiss� belemelegedett a mes�l�sbe �s esetleg helyenk�nt t�lzott is.

Sirius nem tudta eld�nteni, mit tegyen Pitonnal kapcsolatban. Az elm�lt h�nap sehogy sem illet bele addigi t�rt�nelm�kbe. Egyszer�bb lett volna elfelejteni azt az id�szakot �s ott folytatniuk, ahol abbahagyt�k miel�tt Siriust elnyelte volna a F�tyol m�g�tt �ress�g –de Sirius egy�ltal�n nem volt benne biztos, hogy felejteni akarja.

A t�bbiek el�ras�tott�k k�rd�sekkel, �s Sirius lelkesen v�laszolgatott, de amikor Piton v�g�l fel�llt �s egy kurta biccent�ssel elk�sz�nt t�l�k, Sirius is kimentette mag�t azzal, hogy nagyon f�radt �s ut�na eredt.

Az egyik foly�son v�gre utol�rte. –Piton!- ki�ltott ut�na lihegve. Majd: -Besz�ln�nk kell. –mikor utol�rte.

-Mir�l?

-Hogyhogy mir�l? –k�rdezett vissza Sirius megh�kkenve. –H�t r�lunk.

-Black…-s�hajtott fel Piton, csak hogy k�zeled� hangok f�lbeszak�ts�k �ket.

-…elhinni! Csoda, hogy nem �lt�k meg egym�st. Gondolom, Siriusnak egy �letre elege lehet Pitonb�l. Szeg�ny…

-Ugyan Harry. –hallatszott fel most Remus hangja. –Szerintem m�r eddig is elege volt.

-…r�ad�sul, hogy mindig egy�tt kellett lenni�k a T�jol� miatt. �n a B�jital �r�kat alig b�rom ki a denev�r k�zel�ben.

-H�t igen…

Sirius visszafordult Piton fel�, amikor Remus �s Harry hangjai elhaltak, ahogy �k egy m�sik folyos�ra fordultak be, de a Mardek�rosnak m�r a h�t�t l�tta. Ut�na futott megint �s karj�n�l fogva szembeford�totta. Ahogy v�rta Piton d�h�snek t�nt.

-Ne is t�r�dj vel�k…-kezdte, de a m�sik f�lbeszak�totta.

-Black. Felejts�k el. Ez nem fog m�k�dni.

-Mi? Dehogynem! Csak…

-Black.- Piton hangja most m�r ink�bb szomor� volt. –L�sd be, nem lehet k�z�tt�nk semmi. Itt nem. Ahogy visszar�z�dsz majd a norm�lis ker�kv�g�sba, te is r� fogsz j�nni.

Azzal Piton elment, �s Sirius, aki mag�ban egyet�rtett vele, hagyta.

/*/*/*/

Ahogy j� m�sf�l h�nappal k�s�bb a H�rom Sepr�ny�lben �ld�g�lt Remusszal, m�g mindig azon gondolkozott, hogy j�l tette-e.

-…�s az �tok csak �gy lepattant r�la, �s eltal�lta a m�sik gyereket…-Remus a Roxforti �lm�nyeir�l mes�lt. Ebben az �vben Dumbledore �jra felvette, hogy oktassa a S�t�t Var�zslatok Kiv�d�s�t. Remus vigyorogva tette hozz�, hogy „hiszen Piton nem volt itthon, hogy ellenkezzen.”

Sirius kin�zett az ablakon. Odakint szakadt a hideg novemberi es�. Sirius pr�b�lt odafigyelni a bar�tj�ra, de nehezen ment. Ez persze Remusnak is felt�nt.

-Sirius? –szak�totta f�lbe mag�t. –Elmondod v�gre, hogy mi bajod van? Nem vagy �nmagad…

-Semmi bajom, Remus, –pr�b�lt meg mosolyogni Sirius, -csak elgondolkoztam.

-Mondom,- vigyorodott el a v�rfarkas- nem vagy �nmagad. –Azut�n elkomolyodott. –De nem csak most nem. Mi�ta visszat�rt�l a…

-Hal�lb�l? H�t az az�rt megv�ltoztatja az embert.

-Te nem volt�l halott Sirius!

-Ak�r az is lehettem volna.

-Sz�val a F�tyolr�l gondolkozt�l?

-Nem. –Sirius h�t�n v�gigfutott a hideg. –Nincs is ott semmi, amire gondolhatn�k. Nem �n…arr�l a m�sik vil�gr�l gondolkoztam. –�s bizonyos �rtelemben ez igaz is volt.

-Hmm. Azt hittem, arra nem szeretsz gondolni sem.

-Remus…Mondok neked valamit, pr�b�lj meg nem…pr�b�ld meg nyugodtan fogadni.

-Merlinre Sirius, megijesztesz. Mi az?

-H�t. Ott azon a m�sik vil�gon… Pitonr�l van sz�. �…� �s �n… sz�val mi ott eg�szen k�zel ker�lt�nk egym�shoz…f�leg ahhoz k�pest, hogy milyen messze voltunk azel�tt…-�jra az ablakon b�mult ki. R�k�nyszer�ttette mag�t, hogy r�n�zzen Remusra, aki nagy meglepet�s�re teljesen rezzen�stelen arccal n�zett r� vissza.

-�rtem. –Mondta.

-Szeret�k lett�nk. –pontos�tott, arra az esetre, ha nem �rette volna meg Remus, mit akart mondani.

-Aha.

-�s most hi�nyzik.

-Persze.

Egy darabig n�m�n farkasszemet n�ztek egym�ssal az asztal felett. Siriusban fel�bredt a gyan�, hogy Remus arra v�r, hogy elnevesse mag�t. De ez nem t�rt�nt meg. Bar�tj�nak lassan lehervadt a mosoly az arc�r�l.

-Csak viccelsz ugye? –k�rdezte idegesen.

Sirius megr�zta a fej�t. Remus arca lassan elv�r�s�d�tt.

-Piton? –robbant ki bel�le olyan hangosan, hogy t�bb vend�g is fel�j�k fordult. –Mi �t�tt bel�d, Sirius?

-�n…�n nem is tudom. Csak �gy megt�rt�nt…most hogy itthon vagyunk m�r nem is k�ne gondolnom r�…de ez nem megy.

-Pr�b�ltad elterelni a gondolataid? –Remus hangja majdhogynem k�ts�gbeesett volt. –Pr�b�ltad…tudod, valaki m�ssal?

-Aha.- j�tt Sirius kurta v�lasza, aki nem szeretett volna ebbe belem�lyedni.

-�s? –Remus persze nem hagyta annyiban.

-Nem m�k�d�tt.

-Mi�rt nem?

-Nem �llt fel. –Sirius, aki eddigre m�r �sszefont kezeit fix�rozta megkock�ztatott egy pillant�st a m�g mindig v�r�s arc� v�rfarkasra. –Ott fek�dt a l�ny, �s sz�p is volt �s nem volt vele semmi baj, de �n csak Pitonra tudtam gondolni. Azut�n megpr�b�ltam f�rfival is. Ugyanaz.

-�s most mag�nyos vagy �s szerencs�tlen. –foglalta �ssze Remus, aki mindig is r��rzett a dolgok nyitj�ra.

-Pontosan.

-Sirius…�n magam sem hiszem el, hogy ezt mondom, de gondolt�l m�r arra, hogy visszamenj�l Pitonhoz?

-�n…persze, de nem m�k�dne. � maga mondta �s…

-Sirius, Piton eg�sz �let�ben mag�nyos volt �s szerencs�tlen. J�l ellen�tek. Kef�ltek egyet �s te majd r�j�ssz, hogy nem is � kell m�r neked.

-�s ha m�gis?

-Az… Sirius �n…hajland� vagyok elfogadni Pitont, ha nagyon musz�j. Csak ne l�ssalak ilyennek. Most sz�pen hazamegy�nk, alszol r� egyet �s…

-Igazad van. K�sz�n�m Remus! De nem v�rok holnapig. �n…m�r megyek is. K�sz�n�m.

-Mi? V�rj…-De Sirius m�r az ajt�ban j�rt. –Nagyszer�. �s m�g nekem kell fizetnem is. –morogta maga el� Lupin.

/*/*/*/

Sirius csak arra szak�tott id�t, hogy hazahoppan�ljon valami�rt, majd vissza a Roxfortot v�d� var�zslatok hat�r�ig. Rohanva tette meg az utat a kast�lyig. Valahol f�l�ton jutott esz�be, hogy mondhatott volna mag�ra v�zleperget� var�zst, de addigra m�r mindegy volt, csurom v�z volt. Valahogy m�g illeni is fog a helyzethez, gondolta, ha b�rig �zva �ll�tok be Pitonhoz. M�r ha beenged.

V�gigcs�p�g�tt a Roxfort folyos�in m�g v�g�l el�rt a B�jitalmester ajtaja el�. Vett egy m�ly leveg�t �s bekopogott.

-Ki az �rd�g az ilyenkor? –hallotta bentr�l a morg�st, miel�tt m�g kiny�lt volna az ajt�. –Draco ha megint te vagy az, m�r ezerszer megmondtam, hogy ez�ttal nem tehetek semmit Weasley…-Piton felr�ntotta az ajt�t �s elhallgatott. P�r hossz� pillanatig cs�ndben meredtek egym�sra.

-Black? Mit akarsz itt? –k�rdezte Piton v�g�l. Hangja nem volt kifejezetten ellens�ges, csak h�v�s.

-Bemehetek?

-Tiszta v�z vagy.

Sirius idegesen el�kapta a p�lc�j�t –huss �s p�cc �s m�r sz�raz is volt.

-�s most?

El�sz�r �gy t�nt Piton be akarja csapni az ajt�t, de v�g�l egy s�haj k�s�ret�ben m�gis kinyitotta. Sirius k�vette be a nappaliba ahol nagy �r�m�re vid�m t�z �gett a kandall�ban. Sirius r�gt�n el� �llt �s f�l� tartotta a kez�t.

-� Merlin, annyira hi�nyzott a t�z…-V�laszra v�rt, de a cs�nd teljes volt m�g�tte. Lassan megfordult. Piton mereven b�mult r�. Sirius r�mosolygott, de ez sem v�ltott ki semmilyen reakci�t.

-Mit akarsz? –ism�telte meg v�g� Piton.

-Ott a barlangban �g�rt�l…vagy ink�bb mondt�l nekem valamit. K�v�ncsi vagyok, hogy betartod-e.

-Mit? –Piton szeml�tom�st nem tudta mir�l besz�l. Sirius el�h�zta zseb�b�l a t�gelyt, mely�rt hazahoppan�lt �s odadobta neki. Piton �gyesen elkapta -majd hosszasan meredt a feliratra, mely b�szk�n hirdette: „Ezzel m�g egy h�ziman� �s egy �ri�s k�z�tt is lehets�ges!” S�kos�t� volt.

-Azt hittem aludt�l. –suttogta v�g�l.

Sirius megr�zta a fej�t. Odal�pett Pitonhoz, kez�be fogta �s felemelte az �ll�t.

-Hi�nyzol. –mondta egyszer�en.

-Azt hittem meg�llapodtunk abban, hogy elfelejtj�k…-Piton nem n�zett a szem�be.

-Nekem nem siker�lt. K�rlek…legal�bb pr�b�ljuk meg.

-Nem hiszem, hogy j� �tlet lenne.

-Nem baj. –mosolygott r� Sirius, b�r �gy �rezte, a sz�ve a tork�ban dobog. –Egyik�nk sem arr�l ismert, hogy j� d�nt�seket hozna. Mi�rt szak�tan�nk meg egy hossz� l�ncot?

Erre m�r Piton ajkain is megjelent egy halv�ny mosoly. Hosszan n�zte �s forgatta kez�ben a t�gelyt.

-Igen. –mondta v�g�l. –Ez logikusnak hangzik.

Sirius megcs�kolta.

/*/*/*/

K�s�bb, amikor mindketten f�radtan de kiel�g�lten fek�dtek egym�s mellett Perselus �gy�ban Sirius elvigyorodott ezen.

-Tudod hazudtam. –mondta �s felt�maszkodott a k�ny�k�re. Perselus nem �gy t�nt, akit ez meglep.

-Ez�ttal mit?

-A rossz d�nt�sr�l. Szerintem ez �let�nk legjobb d�nt�se.

-Ugyan. –horkant fel a m�sik. –Sosem volt�l t�l eszes Black. Mit tudhatsz te err�l. Csak az�rt egyeztem bele ebbe az �r�lts�gbe, hogy t�nkretegyem az �leted.

-Legy�l kedvesebb! –�t�tt j�t�kosan az egyik csontos v�llra Sirius- vagy egy h�tig csak te lehetsz alul!

-Micsoda sz�rny� kil�t�s! –s�hajtott fel Perselus. –Akkor majd nagyon igyekszem.




And when your fears subsided
And shadows still remain
I know that you can love me
When there's no one left to blame
So never mind the darkness
We still can find a way
'Cause nothin' lasts forever
Even cold November rain


V�ge